T Ö R É S P O N T - a bűnelkövetés szempontjából
Értelmezésem szerint a töréspont: -elsősorban az addig lineáris folyamat
1.: gyökeres változása, szembehelyezkedve a folyamat egészével
2.: vagy olyan szintű és mélységű elsajátítása a folyamatnak, ami függetleníti magát a folyamatot körülvevő környezet értékeitől, normáitól, konvencióitól - tehát alárendeli a folyamatnak az azon kívüli összes ismeretet.
-Állapot?
Fizikai: az egyén életkori fejlődésének egy olyan szakasza, ahol a külső változás szemmel látható és így a hasonló korúak tekintetében az egyén kénytelen fizikai tulajdonságaival szembenézni és
azt vagy elfogadja - korosztályának fizikai tulajdonságokon alapuló hierarchiájában
vagy nem fogadja el - így hazudni kezd saját magának és olyan külső hiánypótló eszközöket alkalmaz, ami elfedi fizikai adottságait
vagy változtatni akar rajta - a normális, elfogadott eszközökkel élve
- morálisan nem elfogadható normaszegő módon
Érzelmi: az egyén ebben az életkori szakaszban igen labilis, ahol bármely sérelem nagyságrendekkel nagyobb nyomot hagy az egyénben, mint azt a külső szemlélő feltételezi. Tehát a töréspont minden esetben feltételezi a felfokozott érzelmi állapotot, amely magában hordozza a változtatni akarás kényszerűségét.
Ez manifesztálódhat:
-megérteni akaró, feszültség feloldó, elfogadó törekvésként
-antiszociális, deviáns érzelmi bázist kialakító, problémaelrejtő,
a külvilág felé és önmaga felé hamis képet festő törekvésként
Mentális: kivétel nélkül minden esetben és jelentős mértékben. A mentális képességek és ismeretek azok, amelyek által a fiatal meglévő ismereteit rendszerbe foglalja. Erre az ismeretrendszerre támaszkodva hozza a döntéseit.
- minden döntés állásfoglalás az egyén részéről valami mellett vagy valamivel szemben
- minden esetben az egyén aktuális mentális állapota és ismeretei képezik a születendő döntés alapját
- mivel a döntés kényszerűsége feltételez valamilyen döntési helyzetet, az egyén ennek függvényében felülvizsgálja a döntési helyzethez kapcsolódó ismereteit és mérlegel
- mivel a döntés logikai alapja a vagylagosság, így az egyén a mérlegelés során már rendelkezik bizonyos rálátással leendő döntése várható következményeinek tekintetében
- tehát a töréspont az egyén aktuális mentális állapotából születendő döntés következményeként cselekvésként megvalósuló, az egyén környezetében valamilyen formában megjelenő állásfoglalás
-Szituáció? a kérdésre felelve: Nem. Inkább annak a helyszíne. Hogy miért? A szituáció egy adott helyzet, ami reakciógeneráló jelleggel bír, függetlenül a milyenségétől. Bár rendelkezik tényleges fizikai környezettel és ez többnyire meghatározza a szituáció milyenségét; csak úgy mint a szituációban résztvevő személyek személyisége. Ami fontos, az az, hogy közvetlen döntési helyzetet feltételez-e, és ha igen, születik-e döntés a szituáció eredményeként.
-Miben nyilvánul meg? Általánosságban nem kézzelfogható, meglátásom szerint kimondottan egyénspecifikus. Felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy bizonyos devianciafajtákat elemezve itt és itt a töréspont. Mivel a töréspont meglátásom szerint mindenképpen döntésalapú és ezt tekintve az egyén hozza a döntést, ill. áttételesen a más által hozott döntéssel azonosul, ami szintén döntés tárgyát képezi az egyén részéről. Megnyilvánulási formái konkrétan a homogén töréspontnak nincsenek. Ha viszont döntésalapú töréspontról beszélünk - mint jelen estben -, akkor a töréspontra visszautaló megjelenési formák kézzelfoghatóvá válnak az egyén viselkedésében, fizikai, emocionális és mentális téren, amennyiben vizsgálódásunk alapjának az egyén korábbi jellemzőit tekintjük.
Ilyen szférában és szempontok szerint kutatva már viszont kialakíthatunk egyfajta álláspontot a törésponttal kapcsolatban:
Egy folyamat része, soron következő eleme? Feltétlenül. Az igazán megválaszolásra váró kérdés a folyamat milyensége. Ha ez a folyamat a szocializáció része, akkor a rossz döntés által kialakuló probléma nem kerül feloldásra és krízisként vagy magába temeti az egyén, vagy mint megoldásra váró helyzetet hordozza tovább. Ez esetben folyamatosan bővülő ismeretei által keresi a számára megfelelő megoldást. Folyamatosan változik a látásmódja és újraértékelődik a hordozott krízis tartalma és súlya. Ez a helyzet is része az egyén döntéseinek, bármilyen döntést kíván is hozni, hiszen beépült a személyiségébe. Amennyiben antiszociális, ill. deviáns értékrendet ismer meg és fogad el sajátjaként, ami elveti a hordozott krízis jelentőségét, vagy normaszegő feloldási módot, lehetőséget nyújt a lehetséges szankció tapasztalata nélkül az egyén dönt, megvalósít és sikerélményként könyveli el.
És ugye ismerjük a siker motiváló jellegét!